RBD - Empezar Desde Cero Tour
2008.09.05. Ljubljana, Eslovenia

2008. szeptember 5-én hihetetlen módon, de valóra vált a legnagyobb álmom: eljutottam Ljubljanába egy RBD koncertre.

Nagyon megörültem, mikor megtudtam, hogy az Empezar Desde Cero Tour állomásai között több európai helyszín is szerepel.

Bár nem ismerem olyan régóta a bandát, mint a legtöbb rajongó, de legalább annyira megszerettem őket én is, ha nem jobban. J Fórumon ismertem meg két útitársam és mostanra nagyon jó barátaimat, Rékát és Erikát. Később még egy útitársunk és barátunk akadt, Laura, aki bár tőlünk külön érkezett Ljubljanába, de a koncertet már a mi társaságunkban élvezte J

A Nagy Nap előtti egész napos utazás és szinte félnapos sorban állás után a csarnoknál, azt hiszem tényleg megérdemeltük a koncertet. Már izgatottak voltunk, mikor beengedtek minket a Hala Tivoliba. Szerencsére a színpadhoz elég közel állhattunk, amit azért az is megkönnyített, hogy volt kifutó a színpadhoz. Közvetlen a Golden Ring (a színpad előtti közvetlen állóhelyek) után a kordonnál álltunk. A csarnokban elég gyorsan megteltek mind az álló-, mind az ülőhelyek. A koncert előtt még láthatóan szükség volt apróbb simításokra a színpadon. Míg ezzel elkészültek, addig a színpad két oldalán lévő kivetítőkön Mexikóról és gyönyörű tájairól & népeiről láthattunk alig párperces kisfilmeket, valamint már ezalatt jó pár kép készült a rajongókról is. Számítottunk előénekesre is, aki Diego lett volna, ám ő nem lépett fel, rögtön az RBD kezdte a koncertet.
Majd mikor minden készen állt a Nagy Show-ra, elkezdődött az Álom…

A kivetítőkön megláttuk, ahogy Catire, a banda zenekarának feltűnően jóképű és felettébb tehetséges dobosa, az álló közönségen nyílt úton keresztül egy kisebb dobon dobolva közeledik a színpad felé. Azt nem tudtunk pontosan, hogy a tömeg mely részén van, mindaddig míg a közvetlen előttünk lévő kordont elhúzva a biztonságiak utat nem nyitottak neki a színpad felé. Már az elején mindannyian letaglózódtunk: Catire kb. egy méterre állt tőlünk. Azt azért tudni kell és biztosan állíthatom, hogy Rékánál nagyobb Catire rajongó nem létezik J Sosem felejtem el a reakcióját, amikor meglátta kedvencét!!
Mikor Catire felért az éppen elsötétített színpadra, az Intro hallatán a közönség már megfékezhetetlen volt és megmutatta, mennyire imádja a bandát és hogy, mennyire is tud tombolni J Aztán a várva várt pillanat… Feltűntek az ismerős árnyékok a színpadon. Valamint egy élénk rózsaszín frizura is engedett következtetni a tulajdonosára J Tudtuk: itt vannak!!! Mire ezt nagyjából kigondoltuk, Anahi már énekelte is… Fui la nińa que siempre quisiste en mi. J
Azt már valószínűleg mindenki tudja, de azért mondom én is, hogy Maite nem lépett fel a zenekarral egyik szlovén koncerten sem. Ezzel ellentétben az utolsó két Ljubljanai koncert utáni nap a román koncerten már ő is erősítette az RBD-t, hiszen erre szerződés kötelezte. Az énekesek remekül megoldották a helyzetet: főként Dulce énekelte Mai részeit a dalokban, szinte alig volt csak érezhető, hogy azt inkább Maite hangjára írták.
Furcsa volt, hogy a koreográfiákat is élőben láthattam… tetszett J
Ezeket a számokat énekelték a koncert során:
Fui La Nina, I wanna be the rain, No pares, Tras de mi, Salvame, Medley (tenerte y quererte, Un poco de tu amor, Otro dia que va, Solo quedate en silencio), Salvame, Aun hay algo, Rebelde,Este corazon, A tu lado,Money money, Ser o parecer, Besame sin miedo, Celestial, Dame, Inalcanzable, Te daria todo, Y no puedo olvidarte, Medley (Si no estas aqui, El mundo detrás, No digas nada, Sueles volver), Light up the world tonight, Me voy. Persze nem ebben a sorrendben J A Salvame közben különösen hangosan énekeltek a rajongók, még jobban zengett az egész csarnok, mint az előtte lévő számoknál. Annie alig hallotta a saját hangját is. Annyira meghatotta, hogy ennyire szertik Őt, az BRD-t és dalaikat, hogy megkönnyezte szólóját.
Gyakran jöttek közelebb hozzánk a kifutóra, nemcsak az énekesek, de a zenészek is, Charly főként, aki a koncerten különösen jó hangulatban volt, ezt abból is megállapíthattuk, ahogy időnként grimaszolt és ahogy szinte egyfolytában mosolygott. J A No pares-t teljes egészében a kifutó végén adta elő Dulce, Charly és Guido megszokott gitáros kíséretével. Ez különös élmény volt számomra, ugyanis Dul a dal elején odamutatott és mosolygott felénk J (Magtaláltam erről YouTube-on egy videót is: http://www.youtube.com/watch?v=BfETu7sAyYg az a bizonyos 23. másodperc J)
De a többiek is előszeretettel közelítettek meg minket, főként szólóik alatt. Ez a tömeg reakciójából ítélve mindenkinek rendkívül pozitív élmény volt J Közvetlenebbek, mint amilyennek képzeltem őket J Mindegyikük szólt a közönséghez, ki angolul, ki spanyolul. Bár sablonszövegnek tűnt, de szerintem tényleg tetszett nekik Ljubljana; abból indulok ki, hogy amennyit láttam belőle, az nekem is tetszett J A rajongókban a feloszlásról terjedő hírek keltette rossz érzés csillapítása Anahi biztosított minket, hogy amíg akarjuk és szükségünk lesz rá, itt lesz J
A számok közt többször is váltottak ruhát, de minden alkalommal mind nagyon csinik voltak J Ismét felbukkant Dul egyedi melltartó és bikinifelső kombinációja J

Ha a számok közben nem szedik fel a színpadról az ajándékokat és a plüssöket, akkor a nap végére azok lassan elborították volna a színpadot. A koncertet a Rebelde számmal zárták a felspécizett Rebelde sorozatbeli iskolai egyenruhában. Ennek a számnak a hallatán pláne be volt zsongva az összes jelenlévő és ezt a számot talán még hangosabban énekelte, mint az összes eddigit. Mindenki ezerrel pörgött… Ucker is, aki a kezében lévő vizes üveg tartalmát a közönség közé öntötte és amiből még mi is kaptunk egy keveset J
A koncert úgy éreztem, hamar véget ért, bár ez csak annak köszönhető, hogy leírhatatlanul jól éreztem magam!!! És ez sok mindennek volt köszönhető: hogy ott voltak a legnagyobb kedvenceim, hogy barátokkal lehettem a koncerten, hogy fantasztikusan adták elő a legklasszabb dalokat, hogy a zenészek fergetegesen játszottak és még sorolhatnám J Azokban a pillanatokban minden gondom elszállt és csak ott járt az eszem és igazán jól érezhettem magam… egyszerűen Celestial volt!!! J
Egy személyes élménnyel is gazdagodtam, amit megosztanék még veletek. Az utolsó szlovén koncert után elmentem a Hotel Lev-hez, ahol megszállt az RBD. Nagyon sokan voltunk akkor is a kordonok mögött ott a holtelnél, rájuk vártunk. A tömeg ellenében reménykedtem benne, hogy talán kapok autogrammot. Amikor megérkeztek, megint ledöbbentem, még közelebbről láttam őket mint a koncerten. Az aznapi 2 fellépés és sok fáradalom után még boldogan mosolyogva és lelkesen integetve adtak néhány autogrammot, aztán el is tűntek a hotel ajtaja mögött. Sajnos én autogramm terén nem voltam szerencsés, ám amit kaptam, az hihetetlen volt J :D Alig töltöttek pár percig a hotel előtt, de az is több volt mint amennyit vártam. A kordonhoz ahol álltam, a legközelebb Poncho haladt el, és ahogy odaért, a rajongók kiabálására kinyújtotta felénk a kezét, pont hozzám. El sem hittem abban a pillanatban… Poncho kezét foghattam. Néhány rajondó is hirtelen követte a példám J Ez a pár másodperc szinte mindent megért. Nemcsak a koncert, de most még Poncho is… Nem tudom mivel érdemeltem ki, de soha semmiért nem cserélném el azt a napot!!! Azért sem mert teljesült a legnagyobb álmom és mert a bandának köszönhetően olyan fantasztikus embereket ismerhettem meg, akiket a barátaim közt tudhatok és akik igazán megértenek ha erről van szó, valamint akik segítettek, hogy ez a beszámoló a lehető legjobb és legpontosabb legyen!! J
Az RBD zenéje megváltoztatta az életem!!

Bár hazánkban nincs olyan sok RBD rajongó, mint egyes országokban, nekünk lehetőségünk nyílt arra, hogy része legyünk egy ilyen csodálatos dolognak.
Kívánom minden magyar rajongónak, hogy éljen át hasonló Csodát és, hogy bátran vágjon bele megvalósítani az álmait, nekünk sikerült!! J

Addig is ezzel a beszámolóval szeretném megosztani veletek mindazt amit átéltem!!
RDB, Musicos de RBD y Mexico para siempre!! <333
Besos

 Pár szóban tőlünk, amit mindenképp meg kell említenünk:

Réka:
„Egyértelmű, hogy Catire :D Meg, hogy kimaradtak dolgok a koncertből, mert valami másra figyeltem… :P meg, hogy kapaszkodnom kellett, hogy el ne döntsön a tumultus :P Hát mindegyikünknek nagy élmény volt, ez tuti!!! J”

Erika:
„Nagyon örülök, hogy ilyen közelről láthattam őket, és hogy a hangulat nagyon jó volt, amire a közönség is adott egy kis pluszt szerintem, mert mindenki sikoltozott és énekelt. Meg, hogy Ucker rám nézett és, hogy megérte a több órás várakozás, bármikor újra megtenném egy RBD koncertért J” 

Laura:
„Azon kívül, hogy életem legjobb élménye volt, nem is tudom mit mondjak mert igazából minden tetszett!! Örültem, hogy milyen jó helyünk volt és olyan közelről láttam őket. Nagyon szeretem Anahi-t és Poncho-t, azért amikor együtt énekeltek (A tu lado, Celestial) az nagyon tetszett… na meg hát a Salvame J” 

Adrie:
„Felejthetetlen, amire egész életemben emlékezni fogok, hiszen ez volt az igazi nagy álmom!! Hihetetlen volt, az a sok ember, akik bármit megtennének kedvenceikért. A zene és az emeberek,amit és akiket imádok… És ami szinte álomszerű, hogy Poncho kezét foghattam és hogy Dulce mutatott és mosolygott ránk a színpadról J”